A bőr természetes öregedését kiváltó okokat hívjuk belső okoknak. A természetes öregedés genetikailag meghatározott, bonyolult folyamat, amelyet az élettani funkciók progresszív csökkenése jellemez és a bőr funkcionális valamint esztétikai változásaihoz vezet. Folyamatai a sejtek működésének alapvető mechanizmusaiból származnak, óhatatlanul is működnek mindenki szervezetében és azt környezeti és hormonális hatások valamint anyagcsere folyamatok befolyásolják. A természetes öregedés folyamatában nemcsak a bőr mindhárom rétege érintett, hanem azt az izomzat és a csontok változásai is jelentős mértékben befolyásolják.

A természetes öregedést befolyásoló tényezők
• öröklött adottságok
• génmutációk összegződése
• szabad gyökök károsító hatása
• mitochondriális öregedés
• telomér rövidülés
• hormonális hatások

A első öt tényező egymással bonyolult kölcsönhatásban működő folyamatot képez, így együtt tárgyalom őket. Az örökletesség az öregedés legmeghatározóbb faktora. A gének mindenkinél más és módon kódolják a természetes öregedés folyamatát. Emiatt eltérő életkorban és eltérő tünetekkel jelennek meg az öregedés jelei. A bőrtípusok is genetikailag meghatározottak és nem megváltoztathatóak. A különböző bőrtípusok esetében eltérő korban, és mértékben alakulnak ki az öregedés jelei. Legkorábban és legerősebben a száraz bőrtípus öregszik. A normál és a zsíros bőrtípusnál és a kombinált típusaik esetében például később és vékony ráncok alakulnak ki. Érzékeny bőrtípus esetén hajszálerek megjelenése gyakori.

A szabad gyökök a sejtek mitochondriumában a sejtlégzés folyamatában képződő reaktív vegyületek, de különböző környezeti hatások (pl. UV sugárzás, dohányzás, légszennyezés) fokozzák a képződésüket. Alacsony koncentrációban folyamatosan kimutathatók a sejtekben, élettani szerepeik közé tartozik a sejtek osztódásának elősegítése. A szabad gyökök normál koncentrációját a képződés és az elbontás egyensúlya tartja fenn. A sejtek megkötik, illetve elbontják a szabad gyököket, így védekeznek szintjük megemelkedése ellen. Ez azért szükséges, mert a magas szabad gyök szint károsítja a fehérjéket, a lipideket. A sejtmagban és a mitochondriumokban lévő DNS-t is károsító hatásuk mutációkhoz és ezen keresztül a sejtek működésének zavaraihoz vezet.

Az idősödő bőrben a szabad gyök koncentráció magasabb, mint a fiatal sejtekben. A szabad gyökök által okozott oxidatív stressz és a károsodott mitochondrium működés a hámsejtek és fibroblasztok öregedésének két alapvető tényezője. A telomér a kromoszómák két végénél lévő DNS szakasz, amely védi a DNS-t. Minél hosszabb, annál több osztódásra képes a sejt anélkül, hogy a génkészlete sérülne. A telomér minden sejtosztódásnál rövidebb lesz és ezt az idősödő sejtek magasabb szabad gyök koncentrációja tovább fokozza. Az önmegújító képességű őssejtek épsége biztosítja a bőr regenerálódó képességét. Az idősödő bőrben az őssejtek önmegújító képessége az emelkedett szabad gyök szint miatt csökken.

Hormonális hatások
Az ösztrogének sokféle hatást gyakorolnak a bőr működésére. Hatásukra szervezet sót és vizet tart vissza, ennek egy részét az irha tárolja. A progeszteronnal együtt serkentik az irhát felépítő makromolekulákat (kollagén, rugalmas rostok, hialuronsav) termelő fibroblasztok működését. Az ösztrogének a pigmentsejtek melanin termelését is serkentik. A menopauza idején csökkenni kezd, majd szinte teljesen megszűnik a petefészekben az ösztrogének termelése. Hölgyekben az androgének szintje továbbra is alacsony szinten marad, de az ösztrogénszint csökkenése miatt előtérbe kerülhet hatásuk. Ezek a hormonális változások számos kedvezőtlen hatást gyakorolnak a bőr működésére és így a menopausa után hölgyekben az öregedés alábbi jeleinek felerősödését láthatjuk.
• Csökken a hám és az irha víztartalma, amely bőrszárazságban nyilvánul meg, ezt gyakran viszketés is kíséri.
• Az arcon viszont növekedhet a faggyúmirigyek mérete, így visszatér a fokozott mitesszerképződés, a bőrzsírosodás, és a pórusok kitágulása.
• A bőr veszít üdeségéből, rózsás helyett fakóvá, szürkéssé válik, mert a hámsejtek természetes megújulási folyamata lassabbá válik, és az elhalt hámsejtek nehezebben távoznak a bőr felszínéről.
• A menopauzában csökken a hámban a napfény káros hatásaitól védő melanin tartalom. Így az idősebb hölgyek fokozottabban érzékenyek a napsugárzásra. A melanin termelés szabályozásának egyenetlensége miatt barnás pigmentfoltok jelennek meg az UV sugárzásnak leginkább kitett bőrfelületeken (arc, alkar, kézhát, nyak, dekoltázs).
• A csökkenő ösztrogénszint miatt is kevesebb kollagén rost termelődik az irhában. Az irha emiatt elvékonyodik, veszít rugalmasságából, ráncok alakulnak ki és meg is ereszkedik. A nyak, a karok és kézfejek bőre petyhüdtebb lesz, a ráncok egyre feltűnőbbekké válnak.
• A hajszálak is elvékonyodnak, szárazabbak és törékenyebbek lesznek, őszülnek. Hölgyekben fokozott szőrösödés alakulhat ki a felső ajkon vagy az állon. A fejtetőn viszont férfias típusú hajhullás alakulhat ki.
• Az ösztrogénszint csökkenésével a szervezet zsírraktárai is átrendeződnek. Jellemzően a has, a csípő, a fenék és a combok körül koncentrálódnak. Az arc zsírpárnáinak térfogata csökken, így a kontúrok élesebbek lesznek, a gravitáció hatására lefelé mozognak.

Azon ritka esetekben, ha az öregedés tisztán belső okok miatt következik be, akkor a bőr száraz, elvékonyodott, és rajta finom ráncok láthatók.