Menü
Bőrünkről
A bőr öregedése
Betegségek

A bőr öregedése
A bőr öregedésének okai és tünetei
A bőr öregedésének kezelése
A honlap az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével valósult meg.
Laser-Derm Kft.
7632 Pécs, Kertváros u. 58. 3a.
Pécsi Törvényszék Cégbírósága
Cg. 02-09-079656
© Minden jog fenntartva
Jogi közlemény
Utolsó frissítés: 2018. november 03.
Látogatók száma: 740295


A hám öregedése
2018. február 11.

A hám öregedése A hám szerkezete, működése
A hám alapját a folyamatosan osztódó, a hám regenerációjához szükséges sejtmennyiséget biztosító, henger alakú alapi sejtek alkotják. A hámsejtek keratin szálakat tartalmaznak, amelyek a sejteken belül hálózatot képezve a sejtek szilárdságát biztosítják. Ezek a keratin szálak kapcsolódnak a sejthártyában található desmosómákhoz, amelyek a sejtek szoros egymáshoz kapcsolódását és egymás közötti kommunikációját biztosítják. A hámot az irhától egy jól látható hullámos vonal, a bazálmembrán választja el illetve kapcsolja össze. Ennek alkotásában a hám alapi sejtjeiben lévő hemidesmosómák, horganyozó szálak, kollagén IV és kollagén VII rostok vesznek részt. A kollagén VII kapcsolódik az irha papillájában lévő kollagén I és III-hoz. A hám alapi rétegének sejtjei a bazálmembránon keresztül veszik fel az irhában futó kapillárisok által odaszállított táplálékukat.

A hámsejtek a felszín felé haladva ellaposodnak, a tüskés sejtes rétegben a sejtek közé jutó, barrierképző lipideket termelnek, amelyek a szemcsés rétegben a hámsejtek közé beépülnek és a sejteket összeragasztó „maltert” alkotják. A szemcsés rétegben kezdődik meg az elszarusodás folyamata, amely a szarurétegben fejeződik be. A szaruréteg sejtjei már csak sejtmembránt és szarut tartalmaznak. Az elszarusodott sejtek között az epidermális lipidek helyezkednek el. A szaruréteg alsó egyharmada permeábilitási barrierként szolgál, azaz védelmet nyújt a bőr mélyebb rétegeinek a külső behatásokkal szemben. A hámsejtek érése átlagosan 28 nap alatt zajlik le, ennek végén elérik a bőrfelszínt és szabad szemmel nem láthatóan, folyamatosan lehámlanak. A bőr látványa szempontjából a szaruréteg szerkezete alapvető fontosságú.

A hám elszarusodása, hidratálása és barrierfunkciója
A szaruréteg szerkezetének kialakításában az alábbi, összhangoltan működő tényezők játszanak szerepet
Elszarusodás: a hám víztartalmának megőrzése szempontjából fontos szerep hárul a szarurétegre, amelyet az elszarusodott hámsejtek, valamint a közöttük található lipid kötőanyagok alkotnak.
Epidermális lipidek: a szaruréteg lipid kötőanyagát, a szarusejteket összeragasztó „maltert” három különböző lipid alkotja. A ceramidok olyan foszfolipidek, amelyek lipid kettősréteget alkotnak, és vizet kötnek meg. A korral mennyiségük csökken, és ez a barrier gyengüléséhez vezet. A koleszterin a sejtmembrán egyik fő alkotója, hozzájárul a sejtmembrán folyékonyságának megőrzéséhez. A zsírsavak víztaszító tulajdonságuk révén fontos szerepet játszanak abban, hogy a barrier megőrizze védő funkcióját, és megakadályozza a bőr vízvesztését. Emellett szerepük van a sejtfal épségének és áteresztőképességének megőrzésében.
Hidratálás: a hámsejteknek 10–12%-os víztartalomra van szükségük funkcióik ellátásához. Az optimális víztartalom érték alatt kiszáradás következik be, fölötte pedig a hám védőfunkciójának elégtelenné válása figyelhető meg.
Hidrolipid réteg: a szaruréteget borító, enyhén savas vegyhatású réteg, amely - nevének megfelelően - kétféle összetevőből áll. Jelentős szerepet játszik a bőr külső kémiai hatásokkal szembeni védelmében, a hámon keresztüli vízvesztés megakadályozásában, és így a bőr megfelelő hidratáltságának megtartásában. Lipid tartalmának köszönhetően barriert képez, amely nem engedi, hogy a bőrben található víz a bőr felszínén keresztül eltávozzon a szervezetből.

Mi történik a hámban a bőr öregedése során?
A hámsejtek aktivitása csökken. Ennek következtében csökken az alapi sejtek osztódási képessége, a hám elvékonyodik, nőkben a hám vastagsága tízévente 8-10%-ot csökken.
Csökken a hám zsírsavtartalma. A hámsejtek közti kötődést biztosító, a sejteket egymással összekapcsoló kötőanyag szerkezete meggyengül, a barrier károsodik, a hámsejtek rendezettsége megbomlik. Ez a bőr ellenálló képességének és védő funkciójának romlását eredményezi. A lipidvesztés miatt kialakuló bőrszárazság a bőr tömörségének romlását és a hámsejtek közötti kapcsolat meggyengülését vonja maga után. A bőr fénytelenné, fakóvá válik, a ráncok hamarabb alakulnak ki és jobban látszanak.
A hám víztartalma csökken. Menopauzában az ösztrogénszint csökkenése is fokozza a bőr szárazságát.
Az elszarusodott hámsejtek nehezebben válnak le a bőrfelszínről, mert a hámsejtek közötti dezmoszómák kapcsolatát bontó tripszin nevű enzim aktivitása csökken. Emiatt az elszarusodott hámsejtek felgyülemlenek, és vastag szaruréteget képeznek a bőrön, az alatta található hámrétegek pedig elvékonyodnak. A bőrfelszínen felgyülemlő sejtek gátolják a felszín felé törekvő sejteket, amelyeknek a lehámló szarusejtek helyébe kellene lépniük.
A hám lazábban kapcsolódik a hám-irha határhoz, mert az alapi sejtek kevesebb hemidezmoszómát képeznek és abban a kollagén VII mennyisége csökken. A hám-irha hullámos vonala ellaposodik, így kisebb felületen érintkeznek egymással. A tápanyagellátás romlása miatt romlanak a hámsejtek funkciói.
• A hámsejtek kevesebb, a kollagén szintézist növelő transzformáló növekedési faktor-béta (TGF-béta) nevű molekulát termelnek.
• A bőrt kívülről érő stressz hatások megbonthatják a hám szerkezeti és funkcionális épségét, a károsodások következtében keletkező zavarok pedig csak lassan és nehezen háríthatóak el.
A melanin termelés csökken, illetve egyenetlenné válik.

A hám öregedésének tünetei
• a bőr fénytelenné, fakóvá válik
• a bőrfelszín kiszárad, érdes lesz
• a bőr simasága, bársonyossága megszűnik
• a vízhiány viszketést és bőrgyulladást okozhat
• csökken a bőr feszessége, tömörsége és rugalmassága
• napfény hatására érzékenyebbé válik
• pigmentfoltok jelennek meg
• finom ráncok alakulnak ki