A hám
2017. március 29.
A hám a bőr külső, mindenki által látható része: "a lélek tükre".

Alapi réteg: az irhát borító alapi réteg egy sejtsor vastagságú, henger alakú sejtekből áll. Ezek a sejtek őssejtként viselkednek, folyamatos osztódásuk biztosítja a hám regenerációjához szükséges sejtmennyiséget. Az újonnan képződött sejtek többlépcsős érési folyamat során a felsőbb rétegekbe jutnak. Az alapi sejtek az általuk termelt, az irha és a hám közötti határt jelentő bazálmembránon ülnek. A bazálmembránban található fehérjék ill. kollagének kapcsolják össze a hámot és az irhát. Az alapi réteg sejtjei ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró erek (kapillárisok) által odaszállított táplálékukat.
Tüskés sejtes réteg: néhány sejtsornyi sokszögű sejtek alkotják. Különleges sejthártya képződményeik révén (desmosomák és azokhoz kapcsolódó tonofibrillumok) szorosan kötődnek egymáshoz, ez eredményezi a hám mechanikai ellenálló képességét. A bőr lipidjei is ezekben a sejtekben képződnek, majd a szemcsés rétegben a sejtek közé kerülnek.
Szemcsés réteg: ebben a rétegben a hámsejtek fokozatosan ellaposodnak, ezekben a sejtekben kezdődik meg az elszarusodási folyamat. Nevét a kis fehérje egységekből felépülő keratohialin szemcséktől kapta.
Fénylő réteg: nevét erős fénytörő képessége miatt kapta. A sejtek laposak és szorosan helyezkednek el egymás mellett. A sejthatárok már nem ismerhetők fel. Csak a tenyéren és a talpon található ez a réteg.
Szaruréteg: a hám legfelső, sejtmagvakat már nem tartalmazó rétege, belsejében szaru (lágy keratin) található. Az elszarusodott sejtek között az epidermális lipidek helyezkednek el. A szaruréteg alsó egyharmada permeábilitási barrierként szolgál, azaz védelmet nyújt a bőr mélyebb rétegeinek a külső behatásokkal szemben. A hám legfelső rétegében a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak és szabad szemmel nem láthatóan folyamatosan lehámlanak. A szaruréteg vastagsága testtájanként (0,05-0,2 mm, kb. 20 sejtsor) változik. A hajlatokban a legvékonyabb, a talpon a legvastagabb, itt akár 1 mm is lehet.
A hám egyéb sejtjei: pigmentsejtek, Langerhans-sejtek, Merkel sejtek. A hámsejteknél nagyobb pigmentsejtek az alapi réteg sejtjei között találhatók, faágszerű nyúlványaikkal a tüskés réteg sejtjei közé nyúlnak. Ezekkel a nyúlványokkal a Golgi membránjukban ultraibolya sugárzás hatására termelt melanint a tüskés réteg sejtjeibe juttatják. A Langerhans-sejtek az immunrendszer hámban található nyúlványos sejtjei. A Merkel sejtek szerepe kevéssé ismert, az idegrendszerhez tartoznak.

A hám szerkezete